Csodálatos halfogás

 Mária a szeretett tanítvány?

    Nem olyan régen az alábbi, elképesztő állításokat olvastam egy blogon:

"Míg a keresztény gnosztikusok azt a hagyományt őrizték, hogy Mária Magdolna szeretett tanítvány és vezető volt a keresztény közösségben, az ortodox keresztények eltávolítottak minden célzást arra vonatkozóan, hogy ő lett volna a johannita közösség alapítója. A szeretett tanítványból egy névtelen férfi tanítványt csináltak. A János-evangélium különböző verseiben talált nyelvtani hibák támasztják alá ezt a változtatást. Úgy gondolják, hogy a kialakuló egyház ezt azért tette, mert nem tudtak hitelesnek elfogadni egy evangéliumot, amelyet egy nő írt."

    Rögtön felmerül az a kérdés, miért is távolítottak el bárkik is mindenféle célzást a Johannita közösség alapítójának kilétéről, ha ez a közösség több mint ezer évvel később jött létre, ezen evangélium megírása után? Szintén érdekes kérdés milyen logika alapján "csináltak" volna névtelen férfi tanítványt az evangélium írójából, ha a fennmaradt szövegben Mária Magdolna vagy ezen nicken, vagy Mária néven jelentkezik be regisztrált felhasználóként? Más szóval, ha a magdalai Mária személye mindig egyértelmű, miként lehetne vele azonos a szeretett tanítvány?

    Ahhoz, hogy mindenféle manipulációtól mentesen - pro és kontra - eldönthessük, előfordulhat-e az evangélium fent említett átírása, ismernünk kell magát az Írást. Még mielőtt a vitatott evangéliumot fellapoznánk fontos hangsúlyozni: igen nagy a különbség a "névtelen férfi tanítványt csináltak" állítólagos esete, és aközött, mikor az evangélium írója szándékosan nem nevezi meg magát.

János evangéliumának végén van egy történet, amely csodálatos halfogás néven vált ismertté. Ott többek közt az alábbiakat olvashatjuk:

"Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképen: Együtt valának Simon Péter, és Tamás, a kit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.

Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit. "

(János evangéliuma 21:2-3)

Nézzük hát ezen szövegből milyen konklúziót vonhatunk le!

Tehát szó esik a szeretet tanítványról, akiben a gnosztikus jól értesültek Mária  Magdolnát vélik felfedezni. Jézus tehát megjelent Simon Péternek, Tamásnak, Nátánáelnek, a Zebedeus fiainak, és még kettőnek az Ő tanítványai közül. Ez összesen hét ember.  Itt közbevetjük az evangélium 6:66 szakaszában olvashatóakat:

"Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele. "

Azaz sokan, de nem mindenki. Jézus a tizenkettőhöz fordult, kérdőre vonva őket, vajon ők is el akarnak-e menni. Ő rajtuk kívül egyéb tanítványok, akár nőiek is maradhattak. Eképpen elméletben Magdolna is ott lehetett a halfogásnál, csak a gyakorlatban nem. Meg is indokoljuk tüstént miért nem:

    Kérdés mennyi a következő esélye: mindannyian hajóba szállva a halászathoz, velük tartott egy nő, akinek az égvilágon semmi hasznát nem vették volna?

Az ilyen munka akkor sem volt, és most sem tipikus mesterség nők körében. Mindez hat derék férfi társaságában, akiknek annak rendje és módja szerint vizeletet kell üríteniük egy lélekvesztőbe, vagy inkább ~-ből, urambocsá' esetleg székletet. Vagy ha Magdolnán vett volna úrrá a szükség, miként vitelezi ezt ki? Talán diszkréten alámerül a vízbe, és ott végzi szükségét, mint ma a nyugdíjasok a termálban? Esetleg ehhez dob mentőmellényt az úszómestertől, és kikötik, nehogy elsodorja a víz? Természetesen előfordulhatott, hogy abban a tíz-tizennégy órás időkeretben senkinek nem volt szüksége, főleg ha előtte már jó előre készültek diaretikus(vízhajtó) készítményekkel? Avagy azt hitte valamely gnosztikus demagógiának bedőlő, hogy ezt az evangéliumot egyáltalán végigolvasta egy ezoterikus? Esetleg végigolvasta, és elképzelte, de gondolta, hogy Jézus tanítványainál ilyen probléma nem merül fel? Azért még időzzünk el ennél a problematikánál!Tehát, értelemszerűen férfiak maguk között, az ilyesmi lebonyolítása nem okoz gondot (alapesetben). Ha Magdolna is ott volt, akkor bizonyára illedelmesen elfordult, mert az bírhatott legnagyobb fontossággal az ominózus halászat során, hogy semmi illetlent ne lásson. Ha pedig a nap már alábukott, akkor talán már nem is láthatott semmit, be kellett érnie a vízsugár a vízfelülettel történő konfrontálódásának akusztikus élvezetével. Mindazonáltal komolyabb dilemma, hogy fordított esetben hetedmagával a férfiak között miként oldották ezt meg. Lehetséges bár nem valószínű, hogy vittek magukkal aranyos kacsákat, vagy Mária egy az alsónemű alatt használt edénykét. Semmi nem lehetetlen, legfeljebb valószínűtlen. Mindezeket nem azért mondjuk, hogy önök jót röhögjenek, hanem elgondolkozzanak, miféle elképesztő logikai szálakhoz vezet egy-egy gnosztikus belemagyarázás.

Ezen eszmefuttatásunk után nézzük ezen igehely folytatását!

"Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.  Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!

Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt. "

(21:4-6)

    Jézus szólítja a tanítványokat: "Fiacskáim!" és megkérdezi: "Van-e valami ennivalótok?" Vajon mennyire illik az ilyen megszólításba egy nő. Ténylegesen nem viccelődni szeretnénk, de hozzátesszük a megértés kedvéért, hogy Orbán Viktor mindig úgy kezdi beszédét: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Komolyra fordítva a szót, ha ezt az evangéliumot valóban átírták, akkor az ilyen részletkérdéseket miért nem rendezték? Hiszen a Fiacskáim megszólítást, nemes egyszerűséggel kis is hagyhatták volna, némi jelenléti esélyt kínálva Magdolnának.

Fellép még egy probléma, ha a "szeretett tanítvány" személyébe Mária Magdolnát erőltetik. Ugyanis a szöveg, mint annak idevágó szakaszát ismételjük, így szól:

"Szóla azért az a tanítvány, akit  Jézus szeret vala Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért mikor hallja vala, hogy ott van az Úr magára vevé az ingét, (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe. "

(21:7)

    Itt ugyan tisztázni kell, mi szerint a "mert mezítelen vala", megjegyzés, egy későbbi szerkesztői betoldás. Azonban pontosan azért van a zárójelben mai Bibliákban, hogy az olvasó pontosan tudja, hogy ez és az ilyenhez hasonló szakaszok a legrégebbi fennmaradt kéziratokban nem szerepeltek.
Az ilyesfajta kiegészítésekre nem feltétlen van szükség, ám jó ötletnek bizonyulhat, amennyiben egyértelműsítésre van szükség. Ilyenképpen Simon Péter nem azért vette magára az ingét a tengerbe ugrás előtt, hogy ne legyen vízes, hanem, mert nem volt szalonképes Jézus fogadására. Egyébiránt ebből logikailag következik, ha Mária Magdolna, mint Jézus felesége (sic!) ott volt a tanítványok között, akkor mennyire voltak ők maguk között, mint ellentétes neműek((és mindketten házasok?), vagy egyáltalán ez ott és abban a korban mennyire volt szokásban, vagy mennyire volt ildomos.
    Természetesen mindent meg lehet magyarázni, csak igen erőltetett. Ezen felül hangsúlyozottan kérdezzük mi a búbánatért kellett átírni János evangéliumát, ha elég lett volna eltávolítani azt a sort, melynek értelmében Simon Péter felvette az ingét?
A halfogási jelenetnél még szintén lehetne nehéz ellenvetéseket tenni, mondjuk az alábbi kis epizódjelenet kapcsán:

"A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonszszák vala a hálót a halakkal. "

(21:8)

Természetesen itt nem benzinmotoros halászbárkára kell gondolni, hanem a többi tanítványok eveztek, elvégre a part nem jött magától közelebb. A szöveg a "többi tanítványok" csoportmeghatározás alapján erősen valószínűsíti mindannyiuk kollektív igyekezetét, ami a szárazföldhöz való kijutásra irányult. Ez alapján sem valószínű, hogy Mária ott lett volna ezen eseményen.

    Ezt a történetet nem lehet eleget tárgyalni. Felettébb szorakoztató szokásunk, légből kapott demagógiákat ízekre szedni. Mondhatni műfaji sajátosságunk. Ezért következő fejezeteinkben olyan tényállásokkal szembesítünk bármely érdeklődőtt, melyek fényében, kétsége nem marad affelől, hogy a szeretett tanítvány nem Mária Magdaléna.

Megjegyzés:

A következő menűpontnál, lásd: balra fent,  az értekezés folytadódik: Feltámadási jelenet l. címmel. 

Kronológiai sorrendben visszafelé haladunk ezen evangélium tárgyalása során.

Oldal: Csodálatos halfogás. Mária a szeretett tanítvány?
Megtévesztés - © 2008 - 2024 - megtevesztes.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat